Ha valaki, akkor én nem vagyok edzős típus. Diákkoromban abbahagytam a kézilabdát a fiúzás miatt, párszor futottam, mert a tesóm is futott, aztán gimiben persze volt kötelező tesi, utáltam. A huszas évesimben egy tánccsoport tagjaként rengeteget mozogtam, aztán mióta férjhez mentem, a mozgás szinte minden formája eltűnt. Hogy tudtam mégis kimászni a punnyadt állapotból?
Tavaly jött a férjem megváltó ötlete: vegyünk szobabiciklit! Megvettünk egy egyszerű kis gépet, majd összeraktuk, és valahogy rákaptam. Először 30 percet, majd 50-et tekertem, mostanában (most lesz 1 éve családunk része az eszköz) 75 perc körül-30 kilométert szoktam tekerni. Tudom, tudom, jönnek a kifogások: unalmas, fáj a térdem, stb.
Nem az a lényeg, mivel edzel, a lényeg, hogy megtaláld, neked mi a jó. (Azért érzitek, hogy kapargatom a "buddhai" gondolatokat?) :)
Aztán kezdtem érezni, hogy már ez sem elég, vagyis a 30 km tekerés, így elkezdtem mellette edzegetni itthon: lábemelés, hasprés, hátizomerősítés, hulahopp (!), amit nagyon szeretek, és észrevettem, hogy a karjaim gyengék, mert egy darab fekvőtámaszt nem tudok megcsinálni, így erre kezdtem "gyúrni": térdepelve nyomom.
És hogy lehet erre rászokni? Jó kérdés, magam sem tudom a választ. Aki ezért olvasta el a bejegyzést, attól bocs! :)
Talán egyetlen ötletem mégiscsak van: ha elkezded, és érzed, hogy te vagy a tested ura, hogy épülnek az izmaid, szépül a tested, na, az segít valamit.
Nehéz elkezdeni, de ez mindennel így van, a titka: kezdd el!
- hozzáfogni takarítani - egyszerűen vedd elő a porszívót!
- nekiállni sütit sütni - üss fel egy tojást!
- vállalkozást indítani - menj be az okmányirodába!
- új hobbit találni - próbálj ki valamit, ami mindig is érdekelt!
a többi pedig már jön magától. Ha egyszer megtetted, attól még nem lesz könnyebb a következő alkalommal, viszont tudni fogod: egyszer már sikerült. Ha pedig már legalább 4-5-ször egymás után megsütötted/elkezdted/kipróbáltad/kitakarítottad/mozogtál, utána már nem akarod megtörni a "rutint".
Ami számomra egyébként hihetetlenül ösztönző, az a rengeteg biztatás, amit a barátaimtól, férjemtől kapok. Amikor azt mondják, hogy inspirálom őket, és példaként tekintenek rám, na, az tényleg jól esik.
Próbáld ki magad, kezdd el ma, eszközzel, vagy eszköz nélkül, csak mozogj valamit! Hidd el, a tested hálás lesz érte, te pedig hihetetlenül büszke leszel magadra! És lehetsz is!